Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete

Beszámoló

A KKDSZ 2004 és 2009 KÖZÖTTI ÉVEKRŐL SZÓLÓ BESZÁMOLÓJÁHOZ

letöltés itt

A KKDSZ történetének első 15 évében meghatározó szerepet vívott ki magának a magyar politikai közéletben és az érdekképviseletek között. Kialakultak a KKDSZ anyagi és szervezeti működésének keretei, a kongresszusokon elfogadott programokat a tagság nagy aktivitással és eredményesen valósította meg. A bérrendszer fejlesztésében a pótlékalapok megteremtésében, az intézmények védelmében – ezen belül a kht-vá alakítások korlátozásában -, a munkavállalói és szakszervezeti jogok védelmében kiemelkedő eredményeket ért el a szakszervezetünk.

Az eredmények hosszú sorából is kiemelkedik a Kulturális Alaptörvény megalkotásának sikere. A törvény-tervezetek 80. változatának elkészülése és a további halogatások megakadályozása érdekében 1997-ben a miniszterelnökhöz és az országgyűlés elnökéhez fordult a KKDSZ elnöke, követelését 40.000 aláírással támasztva alá. Döntő mértékben ennek köszönhető, hogy az 1997. évi CXL. Törvény elfogadta az országgyűlés, s az megcsonkítva, azóta számos ponton megújításra várva, de azért mind a mai napig a közgyűjteményi és közművelődési szakmai tevékenység meghatározóan fontos jogi alapja.

Az elmúlt öt évről, azaz a KKDSZ negyedik öt éves ciklusáról nem mondható el ugyanez. A 2004 és 2009 közötti ciklusban a szervezet súlyosan elbizonytalanodott és tevékenysége minden szempontból visszaesetett.

Sajnálatos módon a KKDSZ belső szervezeti gyengülése együtt járt olyan társadalmi és gazdasági folyamatokkal, amelyek általában és nem is csak Magyarországon rontották a kultúra helyzetét, továbbá csökkentették a szakszervezetek cselekvési lehetőségeit. A nemzetközi globalizációs folyamatok kedvezőtlen hatásait a hazai gazdasági és politikai fejlődés egyáltalán nem korlátozta, inkább ellentmondásos intézkedésekkel tovább súlyosbította. Az intézményi és az egyéni munkavállalói helyzet romlásának számos oka van tehát, más ágazati szakszervezetek tevékenységének az eredményessége is visszaesett ez alatt az idő alatt, de a KKDSZ a lehetőségeinek a mértékéig sem fékezte a kedvezőtlen folyamatokat.

A szakszervezet lemondott alelnökökkel és elnökséggel, jogilag is bizonytalan helyzetben lévő elnökkel folytatta munkáját az öt éves ciklus több mint fele idejében. A válság időszakát nem elegendő 2005. októberi kongresszustól számítani, mert akkor az elnök visszahívására tett és 83 %-os többséggel megszavazott kezdeményezés is már a bizonytalanságok következménye volt. Ettől az időponttól a 2008. május 28-i kongresszusig több mint kettő és fél év telt el, de további hónapok szükségeltettek ahhoz is, hogy a teljes körűvé vált és részben megújult elnökség áttekintse a helyzetet és megkezdje a változtatásokat.

Összességében több mint három esztendő telt el szervezetileg tisztázatlan, a vezetés tekintetében bizonytalan helyzetben. A KKDSZ elnöke eközben abban következetes volt, hogy önmagát mindvégig legitim vezetőnek tekintette, bár a jogilag nem megfelelően lebonyolított kongresszus tartalmilag félreérthetetlenül visszahívta beosztásából, de abban nem volt határozott, hogy a sokféle külső és belső szervezeti nehézséget ellensúlyozta volna. Sőt, a helyzetének védelmére fordított energiái tovább csökkentették vezetői erejét és egyre jobban azok a hiányosságok jellemezték a KKDSZ vezetését, amelynek jelei már az öt éves ciklus első évében is láthatóak voltak, és amelyek következménye volt a 2005. októberi visszahívási kezdeményezés.

A 2004. április 16-án tartott VI. kongresszus küldöttei, akik elfogadták a KKDSZ 2009-ig tartó programját, ők nem gondolták volna, hogy a célkitűzések nem, vagy csak igen korlátozottan valósulnak majd meg.

Nem mondható el, hogy a KKDSZ minden rendelkezésére álló eszközzel védelmezte a szakmai feladatellátáshoz, a művelődés háttér-feltételeihez kötődő foglalkoztatási viszonyok megőrzését, hogy megakadályozta volna a létszámcsökkentéseket.

Különösen a múzeumi és a közgyűjteményi területen gyengült számottevően a társadalmi igényeknek és a minőségi követelményeknek megfelelő intézményi hálózat, de a gazdasági körülmények a könyvtári és a levéltári szakterületeken is romlottak. És az intézmények vesztességeinek mértékével semmiképpen nem állnak arányban azok az erőfeszítések, amelyeket a szakszervezet ezzel szemben megkísérelt tenni.

Nem fordított megfelelő figyelmet a vezetés a tájékoztatásra sem, az Érdek és Érték mindössze egyetlen egy alkalommal jelent meg, 2007-ben. Mind szerkezetében, mind formájában elavulttá vált a KKDSZ honlapja, információval pedig igen szegényesen szolgált, előfordult hogy egy- másfél hónapig egyetlen új információ sem jelent meg a honlapon, pl. 2008. január, április.

Mindennek egyenes következménye, hogy mind a tagozatok, mind az alapszervezetek aktivitása visszaesett, a tagság létszáma folyamatosan csökkent. Ezt sem csak a KKDSZ belső problémái okozták, hiszen számos intézmény megszűnt és a meglévő intézményekben is alacsonyabb a foglalkoztatottak létszáma, de a tagság megtartása, ezt elősegítő szolgáltatások fejlesztése érdekében nem történt semmi.

A 2008. május 28-án megválasztott elnökség számos rendezetlenséget tárt fel a KKDSZ Iroda működésében. Hiányoztak működési szabályzatok és munkaügyi szerződések, 2006 óta nem volt elfogadott adóbevallása a szakszervezetnek, a belső szabályzatoknak nem megfelelően vásároltak és üzemeltettek személygépkocsit, nagyvonalúan biztosítottak béren kívüli juttatásokat. A 2008 nyár végi felmérés rámutatott – mely a KKDSZ 2005-2008. évi gazdálkodását vizsgálta – hogy a szervezet gazdálkodása szabályozatlan, a hiányosságok egy része ebből fakad, más esetekben abból, hogy az ügyrendben előírtakat nem tartja be az iroda. A jelenlegi ellenőrzés a 2005-ben lefolytatott ellenőrzés során feltárt hiányosságokat újra tapasztalta. Az előző ellenőrzésről intézkedési terv készült, melyben szereplő teendőket nem hajtották végre.

Pozitívan eleme ugyanakkor ennek az időszaknak, hogy bár a személygépkocsi működtetésében, az alkalmazottak díjazásában és cafetéria juttatásaiban magas összegek is szerepeltek, összességében a szerény működés és az egyéb területeken megmutatkozó takarékosság a KKDSZ vagyonának megőrzését és gyarapítását szolgálta. Ez a mai általános forráshiány közepette jó alapot biztosít a szervezet jövőbeli működéséhez.

Nem segítette a múlt ellentmondásos és nehéz időszakának lezárását, hogy a KKDSZ elnöke a 2008. szeptember 30-án kelt lemondó nyilatkozatában megtámadottságát jelölte meg a gondok fő okának, nem pontosan szól a bizalmatlansági indítványról és a 2008 februárjában megszülető bírósági ítéletről, továbbá a jogi bizonytalanságokkal terhelt, túlságosan is hosszú időszak alatt kialakult, személyével kapcsolatos gyanakvásokat nevezte meg problémaként, de saját felelősségét nem említett meg az elmúlt évek romló helyzetének kialakulásában. Nem tér ki a lemondó nyilatkozat arra a tényre sem, hogy az ellentmondások terhe alatt a KKDSZ mindkét alelnöke és egész elnökségének nagyobbik hányada lemondott.

Nem a vád szándékával és nem a viták újraélesztésnek a céljával, hanem az ötéves szakasz igazságos és végleges lezárásának az érdekében meg kell állapítani, hogy a lemondó nyilatkozat egyoldalúan állítja be az eseményeket. Fenyves Kornél nem találta meg az egyébként igen nehéz időszak érdekvédelmi munkájának hatékony eszközeit. Az iroda vezetésében, a KKDSZ belső szabályainak betartásában és az információ szervezésében sem az elvárt követelményeknek megfelelően járt el. Tevékenysége hozzájárult a korábban jól szervezett és dinamikus KKDSZ gyengüléséhez, miközben a hiányosságok ellenére megőrizte a KKDSZ szervezetét, érdekvédelmi jelenlétét, vagyonát és a bírósági végzést követően gondoskodott a tevékenység zökkenőmentes átadásáról.

Az elmúlt 10 hónap működéséről, eredményeiről

Az elnök őszi lemondását követően a KKDSZ vezetősége újraszerveződött, a feladatok elosztásra kerültek. Az Iroda munkáját 2008 ősze óta az elnöki jogkörrel megbízott alelnök irányításával végezte. Célunk a hatékony, de gazdaságos munkaszervezés kialakítása volt. Az állandó elérhetőség megszervezésére, a tagnyilvántartás elkészítésére 6 órában nyugdíjas munkavállalót alkalmaztunk, a gazdasági ügyek intézésére vállalkozói szerződést kötöttünk, négy órában nemzetközi ügyek és a honlap kezelésére adtunk megbízást. Az elnökség szabályozta az iroda alkalmazottainak béren kívüli (Cafetéria) juttatásait, az elnök gépkocsi-használatának térítését.

Elkészült a KKDSZ tagnyilvántartása, melyből egyértelműen látszik, mely területek működnek érdekvédelmi támogatottság nélkül, hol kell megerősítenünk tevékenységünket. Az elkészült nyilvántartásból statisztikai adatokat is nyerhetünk, többek között a végzettségre, nem, kor vagy területi megoszlás szerint. Az adatokat az alapszervezetek maguk kezelhetik, így naprakész információval rendelkezünk tagjainkról és létszámunkról. A tagnyilvántartás elkészültének másik hozadéka az alapszervezeti titkárokkal történt párbeszéd, melynek következtében újraindult az oly sokat hiányolt személyes kapcsolattartás, közvetlen problémafelvetés. Többek között ezek a beszélgetések sürgették egy olyan látogatás-sorozat megszervezését, ahol alapszervezetek munkájának, a helyi problémák, sajátosságok jobb megismerésére nyílik lehetősége az Elnökségnek. Eddig három megyében Békés, Csongrád és Hajdú-Biharban történtek meg a látogatások, ahol a helyi érdekvédelmi feladatokról, felmerülő egyéni problémákról közvetlenül beszélgettek az alapszervezetek tagjaival, ismertették a KKDSZ hosszú távú céljait annak érdekében, hogy nagyobb ismertségre tegyen szert a nem tagok körében is.

A tagok és tisztségviselők közvetlen kapcsolattartására és az információáramlás javítására levelezőlistákat hoztunk létre, melyen a tagok megoszthatják egymással véleményeiket. Ezen a listán érkeznek a közös megbeszélések előkészítő anyagai és az egyéni javaslatok is. Az elmúlt időszakban több sikeres Országos Ügyvivői Értekezletet tudtunk tartani, mely hozzájárul a KKDSZ sikeres működéséhez, presztizésnek emelkedéséhez.

Tagjaink érdekeinek védelmében részt vettünk az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában, mely a kormány közszférát érintő, tervezett megszorító intézkedései ellen újította fel tevékenységét. Szerény létszámmal részt vettünk a 2008. november 29-i demonstráción. Eredményként könyvelhetjük el, hogy bruttó 180 000,-Ft-ig minden munkavállaló részesül a 13. havi juttatásban.

Sürgetőnek tartottuk az érdekvédelmi munka megerősítését a fenntartókkal való párbeszéd minél előbbi megkezdését, ezért „A kultúra közintézményei a gazdasági válság idején” címmel országos fórumot szerveztünk 2008. január 28-ára. A fórum célja volt, hogy az érintett minisztériumok, szakmai szervezetek és önkormányzati szövetségek képviselőivel együtt áttekintse a könyvtárak, a levéltárak, a művelődési házak és a múzeumok szakmai-szervezeti helyzetét a 2009. évi gazdasági kilátások tükrében.

A KKDSZ ingatlaneladásaiból származó bevételei újabb ingatlan vásárlása esetén adómentesek. Mivel az iroda jelenleg bérlőként évi 3 millió forintot fizet és az utolsó ingatlaneladás óta több, mint két év telt el, kiemelt feladatunknak tekintettük ennek a kérdéseknek a megnyugtató rendezését. A vásárlás mellett fontos szempont volt továbbá, hogy a megmaradó pénzösszegeket a tagok jóléti szolgáltatásaink kialakítására tudjuk fordítani. Az elnökség elvetette a költséges székhelyvásárlást, helyette egy jó fekvésű, a tagok és a vidéki tisztségviselők, ügyvivők számára is könnyen megközelíthető, takarékosan üzemeltethető, egyes tereinek bérbeadásával saját fenntartási költségeit is előteremtő irodahelység megvásárlását javasolta az Országos Ügyvivő Tanácsnak, mely a vásárlás mellett egy szerényebb felújítási és berendezési alapot is megszavazott.

A tagszervezetek évek óta jogosan tették fel a kérdést, miért érdemes nekem szakszervezet tagnak lennem, mivel kapok én többet, mint …?

Megvizsgáltuk a Magyarországon nagy létszámmal rendelkező csoportok számára kedvezményeket nyújtók körét. Megkérdezve a tagokat, igényeiket és az országos lefedettséget figyelembe véve 2009-re minden tagunk számára MAKASZ-kártyát vásároltunk, mely egyben tagkártyaként is funkcionál. Ezt a szolgáltatás és GYE-en, GYES-es lévők, nyugdíjas tagjaink részére is elérhetővé tettük. A kedvezményes üdülés lehetőségét saját erőből nem tudjuk megoldani, ezért tárgyalásokat folytattunk a nagyobb, önálló üdülőkkel rendelkező szakszervezetekkel ennek megszervezése érdekében. A beérkező ajánlatokat honlapunkon tettük elérhetővé.

Átszerveztük a KKDSZ segélyezési rendszerét, háromtagú bizottság fogja össze a beérkező kéréseket és gondoskodik a gyors segítségről.

Felülvizsgáltuk a KKDSZ Akadémia működését. Költségeit ettől az évtől teljesen külön kezeljük a KKDSZ egyéb pénzforrásaitól, hogy jól láthatóvá váljon működtetésének anyagi háttere. Feladatul tűztük ki az Akadémia jogi ügyeinek tisztázását - KKDSZ akkreditált felnőtt-képző intézménynek tekinthető-e -, nevének és feladatkörének megújítását. Olyan alapítványi forma létrehozását tervezzük, mely kifogástalan jogi feltételek között, megfelelő oktatási célra alkalmas körülményeket biztosító helyiség birtokában változó időtartamú és témájú képzések, szakmai összejövetelek, konferenciák szervezésére is alkalmas.

Elkezdődtek a honlap megújításának munkálatai, elkészült az új megjelenési és tartalmai terv, melyet a korábbi fenntartó ingyen végez el részünkre. Már most, a korábbi felületről is elmondható, hogy tartalmában informatívabb, a szervezet célkitűzéseit, céljait jobban tükröző oldal jött létre.

A költözés előtt aktuálissá vált a KKDSZ iratainak selejtezése, rendezése, ezért az Elnökség megbízására Kéringer Mária vállalta az iratanyag ellenőrzését. A munkát vállalkozói szerződés ellenében egy hónapos határidőre vállalta, így az átköltözés előtt megoldódik a több évtizedes iratanyag rendezésén túl, levéltári elhelyezése is. Az anyag átvizsgálásával egy időben irattári és iratkezelési szabályzatot is elkészíti.

Fontos feladatunknak tekintjük a szoros munkakapcsolatok megteremtését különböző szakmai, társadalmi szervezetekkel. A nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, a nemzetközi kapcsolatokat felhasználva, minden eddiginél erőteljesebb hangsúlyt kell fordítani a képzésre, tisztségviselőink ismerjék feladataikat, jogaikat, ezért részükre több napos tréningek megszervezését tervezzük.

Az EU keretén belül és a kétoldalú kapcsolatok révén is rendszeres együttműködést kell fenntartani a tagállamok szakszervezeteivel, országainak hasonló kihívásokkal kell szembenézniük. Tisztségviselőink képzésében továbbra is kiemelten kell kezelnünk a nemzetközi konferenciákat, tapasztalatcseréket és cserekapcsolatokat. Az elmúlt hónapban a KKDSZ alelnöke vett részt az ETUI „Tisztes munka és migráció” elnevezésű workshop-ján, kollégákat delegálunk a prágai és …. Találkozókra is. Ezek az összejövetelek EU-pályázati támogatásból valósulnak meg, jelképes összegekkel kell hozzájárulni a részvételért szakszervezetünket.

A meglévő kapcsolatok fenntartása, ápolása, az új kapcsolatok lehetőségének megteremtése mellett a tapasztalatok hasznosítására kell szakszervezetünknek sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni.