 Alapszabály |
|
Érvényben lévő alapszabály:
ALAPSZABÁLYA
I. rész
1.§
A szervezet neve, működési területe
1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete 2. Rövidített neve: KKDSZ 3. A KKDSZ bírósági bejegyzésének száma: 299, a Fővárosi Bíróság 6. Ptk 652/1989/2.sz. határozata alapján. 4. Alapításának dátuma: 1989. április 8. 5. Székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 11. 6. Működési területe: a Magyar Köztársaság. 7. A KKDSZ emblémája: 8. A KKDSZ érvényes döntéseit hitelesítő bélyegzője: körbélyegző; a feliraton „Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete – Budapest” körbefutó szöveggel, középen: „KKDSZ Alapítva 1989” szöveggel. 2.§
Általános rendelkezések
1. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete a könyvtári, közművelődési, levéltári, múzeumi szakmák és más, a kulturális területen működő és a szakszervezethez csatlakozó szakmai körök érdekvédelmi szövetségeként, a közgyűjteményi és közművelődési intézmények, szervezetek munkavállalóinak, nyugdíjasainak, jogfenntartóinak és támogatóinak képviseletére, érdekeik érvényesítésére önkéntesen létrehozott országos szakszervezet. 2. A KKDSZ szervezeti felhatalmazások és testületi döntések alapján az emberi jogok, a szolidaritás, a közvetlen munkavállalói érdekképviselet, érdekvédelem és értékvédelem érvényesítésének elvei szerint működik. 3. A KKDSZ független kormányzati, önkormányzati, munkáltatói szervezetektől és pártoktól. Politikai tevékenységet nem folytat. 4. A KKDSZ-t alkotó szakmák azonos számú képviselővel (paritásos alapon) képviseltetik érdekeiket a szakszervezet testületeiben. 3.§
A KKDSZ önálló jogi személy
1. A KKDSZ nyilvántartott tagsággal, szervezetekkel, önálló képviseleti és ügyintézői szervvel, költségvetéssel és vagyonnal rendelkezik. 2. A KKDSZ működési területén a választási eredmények alapján önálló képviseletre jogosult demokratikus szakszervezet. Szakszervezetként, makroszinten tagja a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), mely szakmai szakszervezetek és országos szakszervezeti szövetségek önkéntes, demokratikus, független konföderációja. 3. A KKDSZ közvetlenül, vagy a SZEF tagjaként közvetett úton képviseletet nyújt tagjainak:
II. rész
4.§
A KKDSZ céljai és feladatai
1. A KKDSZ működési céljait és feladatait a kongresszusai által meghatározott és elfogadott programjaiban fejti ki, és azokat annak alapján teljesíti. 2. Természetes célja a szakszervezetnek, hogy a KKDSZ–tagok egyéni munkavállalói érdekképviseletét, érdekvédelmét, jogos érdekeik érvényesítésének törvényes lehetőségét biztosítsa, a munkahelyek megőrzését segítse – országosan, ágazati, regionális, megyei, települési és intézményi szinteken egyaránt. 3. Fő feladata a különböző szintű konkrét érdekegyeztetésekben eredményesen képviselni a munkavállalók érdekeit, különösen a foglalkoztatással, a bérrel és a juttatásokkal, a munkajoggal, valamint a kollektív szerződéssel kapcsolatos kérdésekben. 4. Az egyéni munkavállalói érdekvédelem mellett a szakszervezet célja a működési köréhez tartozó intézmények anyagi és szellemi értékeinek a védelme, a szakterületek szakmapolitikai képviselete. 5. A KKDSZ köteles minden érdekérvényesítési lehetőséget felhasználni tagjainak érdekképviseletében, kivéve a munkavállalói szolidaritás elveivel összeegyeztethetetlen eszközöket, s azokat, amelyeket hatályos törvény tilt. 6. AKKDSZ acélokban megfogalmazott hatásos érdek- és értékvédelem érdekében – függetlensége és önállósága fenntartásával – együttműködik a működési területén és érdekkörében tevékenykedő szakmai egyesületekkel, szövetségekkel, kamarákkal, továbbá más szakmák, ágazatok munkavállalói érdekképviseletét vállaló szakszervezetekkel, szakszervezeti szövetségekkel, egyéb érdekképviseletekkel. 7. Részt vesz törvények, jogszabályok, szakmapolitikai döntések előkészítésében, megalkotásukban véleményt nyilvánít. Folyamatosan figyelemmel kíséri a hatályos törvények, jogszabályok betartását és elemzi a végrehajtásukat. Szükség esetén kezdeményezi a korrekciókat. 8. A KKDSZ nemzetközileg is együttműködésre törekszik olyan szervezetekkel, mely a tisztességes munka megbecsülését, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, továbbá azt a célt szolgálják, hogy a tisztességes munkáért kapott bérből emberhez méltó módon meg lehessen élni. 9. Alapelvei szolgálatának érdekében a KKDSZ feladatának tekinti a társadalmi folyamatokban való részvételt és a véleménynyilvánítást a társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekben. 10. Felnőttképzési programok szervezésével, e célból a KKDSZ Szakképzési Akadémia fenntartásával segíti a munkavállalók szakmai ön- és továbbképzését. 11. A magyar kulturális közélet szereplőjeként szakmai fórumokat, tanácskozásokat szervez. 12. Kiadványokat, publikációkat, újságot jelentet meg, honlapot és levelező listákat működtet.
III. rész
5.§
A szakszervezet tagsága
1.A KKDSZ rendes tagjai lehetnek a könyvtárak, közművelődési intézmények és szervezetek levéltárak, múzeumok, egyéb közgyűjtemények, továbbá e tevékenységeket segítő szervezetek munkavállalói. Tagok lehetnek továbbá a kulturális szférában munkaviszony keretében, vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalók, nyugdíjasok, jogfenntartók, ösztöndíjasok, az e munkahelyekről elbocsátott munkanélküliek, intézmények és kulturális civil szervezetek önkéntesei, az intézmények aktív támogatói, az érintett szakokon tanuló egyetemi-főiskolai hallgatók, továbbá azok, akik kulturális szakképesítéssel rendelkeznek, de még foglalkoztatási jogviszonyt nem létesítettek, habelépési szándékukat kinyilvánítják, valamint a KKDSZ alapszabályát elfogadják. 2. A KKDSZ pártoló tagja lehet az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, valamint nagykorú magánszemély, amely, illetve aki vállalja a KKDSZ erkölcsi és anyagi támogatását. A feltételekről külön szerződést kell kötni. 3. A KKDSZ társult tagja lehet a közgyűjtemények és közművelődési intézmények, szervezetek valamennyi olyan munkavállalója, aki más szakszervezet tagja, de kinyilvánítja belépési szándékát a KKDSZ-be, egyetért az Alapszabállyal és Programmal, továbbá rendszeresen fizeti a társult tag tagdíját, azaz a rendes tagdíj negyedét. 6. §
A tagsági viszony létesítése
1. A szakszervezetbe a belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. 2. A rendes tagok jogai egyenlők. 3. A tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével és annak az alapszervezet valamely tisztségviselőjéhez történő eljuttatásával jön létre. 4. A belépési nyilatkozat aláírásával egyidejűleg a tag vállalja a rendszeres és folyamatos tagdíjfizetést, s nyilatkozik arról is, hogy a KKDSZ Alapszabályát és programját elfogadja. 5. A feltételeknek megfelelő jelentkező felvételét a szakszervezeti alapszervezet, illetve az azt képviselő tisztségviselő nem tagadhatja meg.
7. §
A tagsági viszony megszűnése 1. A tagsági viszony megszűnik:
2. A kilépés szándékát írásban kell bejelenteni az alapszervezet titkárának. A kilépés a bejelentést követő hónaptól lép hatályba. 3. Kizárással kell megszüntetni annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki a KKDSZ alapszabályával, programjával ellentétes tevékenységet fejt ki. A kizárás az illetékes alapszervezet vezetőségének joga. A kizárás ellen a tag fellebbezéssel élhet a megyei, illetve a fővárosi titkári tanácsnál, illetve az országos intézmények tagjai az országos elnökségnél. 4. Kizárja magát a KKDSZ-ből az, aki önhibájából három hónapon keresztül nem fizet tagdíjat. Az a tag, aki tagdíjelmaradását visszamenőlegesen rendezi, ezzel a joggal, tehát a KKDSZ tagsági jogviszony visszaállításával egyszer élhet, de ez által nem formálhat jogot elvesztett tisztsége, mandátuma visszaállítására. 5. Az alapszervezet megszűnése nem jelenti a tagsági viszony megszűnését, sem a felsőbb szervezetekben viselt tisztség, illetve a küldötti mandátum elvesztését, amennyiben a tag más alapszervezetnél vagy a KKDSZ Irodánál téríti tagdíját. 8. §
A rendes tag jogai
1. Személyesen vagy választott szakszervezeti képviselője útján kezdeményezhet KKDSZ-döntéseket, illetve részt vehet a szakszervezet döntéseinek kialakításában, meghozatalában, megvalósításában, a végrehajtás folyamatos ellenőrzésében, a KKDSZ érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítő munkájának értékelésében, a szükséges korrekciók, új tárgyalási és megállapodási feltételek meghatározásában. 2. Véleményt nyilváníthat személyes munkavállalói érdekében, illetve intézménye, alapszervezete érdekében. Kezdeményezéssel, javaslattal, panasszal fordulhat az alapszervezetéhez, a KKDSZ szervezeteihez, az Elnökséghez, az Országos Tanácshoz, a kongresszushoz, illetve a KKDSZ választott tisztségviselőihez. A panaszra a szervezet következő ülése után haladéktalanul érdemi választ kell kapnia. Véleményének kinyilvánításához használhatja a KKDSZ fórumait. 3. A KKDSZ tagja teljes érdekkörében, korlátozás nélkül választó és minden szakszervezeti tisztségre megválasztható, kivéve a munkáltatói jogokat gyakorló vezető nem választható alapszervezeti tisztségviselőnek. 4. Rendkívüli szociális és alkalomhoz kötött (szülés, házasság, beiskolázás, temetés) segélyezésre jogosult, ha tagsági jogviszonya legalább hat hónapos és a tagdíjfizetése rendezett. Ebben az esetben jogosult a KKDSZ más szolgáltatásainak igénybevételére is. 5. A KKDSZ rendes tagsága – felhatalmazás alapján – térítésmentesen, vagy önköltségesen egyéni munkajogi érdekvédelemre és képviseletre jogosult a szakszervezeten belül, valamint a munkáltatók, hivatalos szervek, hatóságok, bíróságok előtt.
9. §
A pártoló tag jogai
1. A pártoló tag javaslatokat, észrevételeket tehet a KKDSZ működését érintő bármely kérdésben, de választási és választhatósági joggal nem rendelkezik. 2. Igénybe veheti a belépéskor kötött együttműködési megállapodásban meghatározott, a KKDSZ által nyújtott szolgáltatásokat.
10. §
A társult tag jogai 1. Személyesen vagy képviselője útján kezdeményezhet, indítványozhat döntéseket, részt vehet a szakmai és munkavállalói érdekvédelemmel kapcsolatos döntések előkészítésében, a határozatok meghozatalában, azok megvalósításában, a végrehajtás folyamatos ellenőrzésében és a munka értékelésében. 2. Érdekeinek védelméért, tanácsért, támogatásért fordulhat bármely vezető testülethez, tisztségviselőhöz, de egyéni érdekvédelem, jogi képviselet, segély és díjmentes szolgáltatás nem illeti meg. 3. Beléphet szakmai tagozatba.
11. §
A tag kötelezettségei
1. A KKDSZ rendes tagjának kötelessége a KKDSZ Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a KKDSZ szervei által hozott határozatoknak a betartása, illetve betartatása. Kötelessége a tevékeny részvétel a szakszervezet céljai megvalósításában. Kötelessége elősegíteni a KKDSZ szervezeti tevékenységét. Kötelessége a tagdíj fizetése. 2. A KKDSZ tagdíja a munkavállalók számára a mindenkori teljes havi bruttó jövedelem 1 százaléka. 3. A nyugdíjasok, jogfenntartók, ösztöndíjasok, tanulók, munkanélküliek éves tagdíjáról az OT dönt, de az nem lehet kevesebb havi 100 forintnál. 4. A társult tag kötelessége a KKDSZ Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a KKDSZ által hozott határozatok társult tagra is vonatkozó részeinek a betartása, a KKDSZ célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. 5. A társult tag kötelezettségei megegyeznek a rendes tagéval, azzal a különbséggel, hogy a tagdíj 25 %-át köteles fizetni.
IV. rész
A KKDSZ szervezete és szerveinek hatásköre
12. §
A KKDSZ szervei: 1. az alapszervezetek 2. a megyei, fővárosi titkári tanács 3. a megyei, fővárosi tagozatok 4. a regionális tanács 5. az országos tagozatok 6. az országos elnökség 7. a gazdasági ellenőrző bizottság 8. az országos szakértői tanács 9. az országos tanács 10. a kongresszus
13. §
A kongresszus 1. A KKDSZ legfőbb döntéshozó testülete a Kongresszus. 2. A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a KKDSZ alapszabályának, beszámolójának, programjának meghatározása és az 5 éves ciklus gazdálkodási jelentésének elfogadása; b) a KKDSZ más szervezettel való egyesítése, a szervezet feloszlatásának kimondása; c) a KKDSZ alapszabályának módosítása; d) a KKDSZ elnökének és a Gazdasági Ellenőrző Bizottságtagjainak választása. 3. A kongresszus feladata az alelnökök, az elnökségi tagok megválasztása, kivéve a két tisztújító kongresszus között megüresedett alelnöki és elnökségi tagsági helyeket, melyekre az Országos Tanács választ tisztségviselőket. Amennyiben az elnökség tagjainak száma 8 fő alá csökken, kizárólag a kongresszus választhat tisztségviselőket a megüresedett alelnöki, elnökségi tagi helyekre. 4. A rendes kongresszus napirendje a következőket tartalmazza: a) Beszámoló a KKDSZ tevékenységéről; b) A Gazdasági Ellenőrző Bizottság beszámolója a KKDSZ pénzügyi helyzetéről; c) A következő időszak programja; d) A KKDSZ rendes tagjai által beterjesztett javaslatok, amennyiben azokat a kongresszus időpontja előtt legalább 2 héttel benyújtották. 5. A ciklust lezáró kongresszus előtti 3 hónapban minden szinten kötelező a következő 5 éves ciklusra tisztújító választásokat tartani. 6. A 2. d. és a 3. pontban megjelölt tisztségekre, valamint a kongresszusi tisztségekre a jelöléseket a kongresszus előtt legalább 2 hónappal korábban az OT által választott országos jelölő bizottság teszi meg. 7. Az előző elnökség mandátuma a kongresszussal automatikusan megszűnik. 8. A kongresszusról jegyzőkönyvet kell készíteni. 9. A kongresszus nyilvános. A kongresszus a nyilvánosságot többségi határozattal korlátozhatja, vagy kizárhatja. 10. Rendkívüli kongresszust kell összehívni bírósági határozat alapján, az Elnökség vagy az Országos Tanács erre vonatkozó határozata alapján, valamint a tagság 30 %-ának írásos – okot és célt megjelölő – kérelme alapján. 11. A kongresszust a KKDSZ elnöke, illetve tartós akadályoztatása esetén az egyik alelnök, az elnök és az alelnökök tartós akadályoztatása esetén a rangidős elnökségi tag hívja össze; ugyanez vonatkozik a 10. pontban foglalt valamely határozat, illetve kérelem esetén összehívandó rendkívüli kongresszusra is.
14. §
Az Országos Tanács (OT)
1. Az Országos Tanács (a továbbiakban OT) a két kongresszus között a KKDSZ legfőbb döntéshozó szerve. 2. Az Országos Tanácsot a KKDSZ elnöksége, a választott megyei elnökök, az országosés a fővárosi fenntartású intézmények szakszervezeti titkárai, valamint a nyugdíjas tagozat saját soraiból választott 1 fős képviselete alkotják. 3. Az OT feladatai: a) biztosítja a tájékoztatást az elnökség tevékenységéről és a kongresszusi határozatok végrehajtásáról a KKDSZ tagság és az alapszervezetek részére; b) dönt a vezető testületek és a tagok által felvetett javaslatok, észrevételek, követelések sorsáról; c) dönt a KKDSZ szövetségi tagságáról a hazai és nemzetközi szakszervezeti szövetségekben; d) dönt az éves költségvetésről, a minimálbér negyvenszeresét meghaladó tulajdoni és beruházási kérdésekről, az éves beszámoló és a munkaterv elfogadásáról; e) dönt új szervezeti tagozat létrehozásáról, meghatározva annak felépítését, kongresszusi és egyéb testületekben való képviseletét; f) dönt a soros és rendkívüli kongresszusok előkészítéséről, a tisztújító választások idejének g) megválasztja az alelnököt, vagy alelnököket mind a négy szakmai tagozat jelölését figyelembe véve, valamint az elnökségi tagot, vagy tagokat az adott tagozat jelölése alapján, ha az alelnök, vagy az elnökségi tag a két kongresszus között valamilyen okból megválik tisztségétől. Választási jogát azonban az OT két tisztújító kongresszus között maximum 4 fő erejéig gyakorolhatja. Ha az elnökség tagjainak száma 8 fő alá csökken, akkor az Országos Tanács rendkívüli kongresszust hív össze a hiányzó elnökségi tagok megválasztására. 4. Az OT szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. 5. A KKDSZ elnöke köteles az Országos Tanácsot összehívni, ha az OT tagjainak 30 %-a ezt – okot és célt megjelölve – írásban kéri. 15. §
Az Országos Elnökség
1. A KKDSZ elnöksége legalább 13 fő. Az elnökség tagjai: – a KKDSZ elnöke, – a KKDSZ 3 alelnöke, akik az elnök szakmai hovatartozását figyelembe véve paritásosan képviselik a további három szakmát, – az országos szakmai tagozatok vezetői (2-2 fő), – a nyugdíjas tagozat vezetője, – a továbbiakban létrehozott új tagozatok 1-1 vezetője. 2. Az elnökség feladatai: a) a kongresszus határozatainak, az Országos Tanács döntéseinek végrehajtása, illetve az OT munkájánakszervezése; b) az éves munkáról készített beszámolók, munkatervek, az éves költségvetési beszámoló és terv OT elé terjesztése; c) az aktuális feladatokkal kapcsolatos elemzések, értékelések, állásfoglalások elkészítése, határozatok meghozatala és a döntések végrehajtása; d) az elnökség állást foglal a napirenden lévő társadalmi, gazdasági kérdésekben, ennek keretében érdekképviseleti, érdekérvényesítési jellegű gondokat tár fel; e) tárgyalásokat kezdeményez a kormányzati és egyéb szervezetekkel, önkormányzati szervekkel, munkáltatókkal; f) kapcsolatot tart más szakszervezetekkel, országos szövetségekkel, nemzetközi szakszervezeti szervezetekkel, képviseletet biztosít ezek munkájában; g) dönt a KKDSZ munkájával összefüggő kérdésekben, beleértve a személyi jellegű döntéseket is (bizottsági delegálások, illetve visszahívások, országos testületekben való részvételek ügyeiben); h) a KKDSZ Elnöksége jogosult országos demonstráció, egyéb akció (pl. sztrájk) kezdeményezésére, abban az esetben, ha az országos érdekérvényesítő tárgyalások nem vezettek eredményre. Döntéséről az Elnökség köteles azonnal értesíteni az OT tagjait és amennyiben az OT tagjainak 30 % igényli, akkor a döntés megvitatása érdekében a legrövidebb időn belül össze kell hívni az OT ülését; i) meghatározza a választott funkciót betöltő tisztségviselők tiszteletdíjait, ennek keretében évente dönt arról a keretösszegről, amelyet a KKDSZ költségvetéséből e tiszteletdíjakra, valamint a KKDSZ Központi Irodája személyi jellegű kiadásaira lehet költeni, így dönt az elnök javadalmazásáról, valamint az alelnökök tiszteletdíjáról is.
16. §
Országos tagozatok
1. Szakmai alapon működő tagozatok a) A – könyvtári, közművelődési, levéltári, múzeumi – megyei, fővárosi szakmai tagozatok országos tagozatokba tömörülnek. Az országos tagozatok tagjai : – szakmánként a megyei és a fővárosi tagozatvezetők, – a tagozathoz tartozó országos és fővárosi fenntartású intézmények szakszervezeti titkárai, b) A országos tagozatok a KKDSZ Alapszabálya és Ügyrendje szerint végzik tevékenységüket, programjuk megvalósításában önállóak. c) A szakmai tagozatok tagozatonként 2-2 tagozatvezetőt jelölnek, akiket a KKDSZ Kongresszusa választ meg az országos tagozatok élére, s egyben a KKDSZ elnökségébe. d) Az országos tagozatok szakmai, foglalkoztatási érdekfeltáró, elemző, véleményező, szaktanácsadó és javaslattevő tevékenységet végeznek. e) Az országos tagozatok működési feltételeiről a KKDSZ Elnöksége gondoskodik.
2. Réteg tagozatok
a) Az országos szakmai tagozatoktól eltérő szervezettségű a KKDSZ Nyugdíjas Tagozata, amely megyei és fővárosi nyugdíjas tagokból, valamint a megyei elnökségek nyugdíjas képviselőiből áll. Élén egy országos tagozatvezető áll, aki a KKDSZ elnökségének tagja. Tevékenységét a KKDSZ Alapszabálya és Ügyrendje szerint végzi. b) Új országos tagozat létrehozásáról – aKKDSZ alapszervezetek előzetes, írásos javaslata alapján – az Országos Tanács dönt.
17. §
A regionális Tanács
1. A KKDSZ regionális szervezeteit az adott régióhoz tartozó megyei, fővárosi szervezetek (alapszervezetek és titkári tanácsok) hozhatják létre. 2. A Regionális Tanács feladata az adott területen élő szakszervezeti tagok érdekeinek regionális szintű képviselete. Régiós szinten a szakszervezeti jogok gyakorlása. 3. A Regionális Tanács a megyei Elnökökből és Elnökhelyettesekből áll. 4. A Regionális Tanács elnökét és elnökhelyettesét a tanács tagjai saját soraiból választja. 5. Tevékenységét a KKDSZ Alapszabálya és Ügyrendje szerint végzi. 18. §
A megyei, fővárosi titkári tanács és elnöke
1. A KKDSZ szervezetei megyénként egy területi szervezetet, valamint fővárosi szervezetet alkotnak. 2. A megyei, fővárosi titkári tanácsot a megyei, fővárosi elnök, elnökhelyettes, a megye, főváros valamennyi tagozatvezetője, alapszervezeti titkára és bizalmija alkotja. 3. A megyei, fővárosi titkári tanács megyei, fővárosi elnököt és elnökhelyettest választ. 4. A titkári tanács a négy tagozatvezető, az elnök és az elnökhelyettes részvételével megyei, fővárosi elnökséget hozhat létre és megbízhatja meghatározott feladatok ellátásával. 5. A megyei, a fővárosi elnökség a tagozatok véleménye alapján dönt a megye 4, illetve a főváros 44 kongresszusi küldöttének szakterületek közötti megoszlásáról, amennyiben a paritásos elv nem biztosítható. 6. A megyei, fővárosi elnök a KKDSZ megyei, fővárosi képviselője, munkáját a KKDSZ alapszabályával és Ügyrendjével összhangban végzi. 7. A megyei, fővárosi elnök irányítja a KKDSZ megyei, fővárosi tevékenységét (önkormányzati és egyéb kapcsolatok, érdekvédelem, tanácskozások szervezése, a titkári tanács összehívása). 8. A megyei, fővárosi elnök további feladata: Egy évben legalább két alkalommal titkári tanács keretében beszámolót tart, munkatervéről és az érdekvédelem szempontjából fontos eseményekről tájékoztatást ad.
19. §
Megyei,fővárositagozatok
1. A KKDSZ alapszervezetei szakmánként megyénként, s a fővárosban szakmai tagozatokat alkotnak. 2. A megyei, fővárosi tagozatok élére választott tagozatvezetők a KKDSZ hivatalos képviselői a tagozatukat érintő munkavállalói érdekképviseleti, érdekérvényesítési, érdekvédelmi és szakmai érdekképviseleti kérdésekben. 3. Gyakorolják a képviseleti jogokat a tagozat ügyeiben döntést előkészítő érdekegyeztető fórumokon. 4. A megyei, fővárosi tagozatvezető egyúttal a titkári tanács tagja. 5. A megyei, fővárosi négy tagozatvezető feladata: Egy évben legalább két alkalommal a megyei, a fővárosi tagozat valamennyi alapszervezetének titkára számára gyűlést tart, ezen belül a tagozat éves beszámolójáról, a munkatervéről és az érdekvédelem szempontjából fontos eseményekről tájékoztatást ad.
20. §
A KKDSZ–alapszervezet
1. A KKDSZ alapegysége a szakszervezeti alapszervezet, amely önállóan működik munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítő szervezetként a közvetlen munkáltatói és fenntartói körben. 2. Azonos, vagy különböző munkahelyek, intézmények aktív munkavállalói, mint KKDSZ-tagok alakíthatnak szakszervezeti alapszervezetet. Az önálló alapszervezet létszáma legkevesebb 3 fő. 3. Az önálló szakszervezeti alapszervezet legfőbb döntéshozatali fóruma a taggyűlés. A taggyűlés dönt: a) az alapszervezet programjáról; b) az alapszervezet tisztségviselőinek megválasztásáról és küldötteinek jelöléséről; c) az alapszervezet gazdálkodásának alapelveiről és mértékeiről; d) az alapszervezet együttműködéséről más szervezetekkel. 4. Az alapszervezet típusai: a) intézményi (egy munkahely munkavállalóiból áll), b) intézményközi (legalább két különböző – többnyire egy településen belüli – intézmény KKDSZ tagjai által alapított alapszervezet), c) helyi (egy településen belüli, azonos típusú intézmény intézmények tagjai együtt alkotják), d) megyei, ill. körzeti (több településen működő intézmények KKDSZ tagjai együtt alapítják, pl.: több egyszemélyes intézményben dolgozók), e) szakmai tagozati ( hálózati alapszervezet). 5. A b), c), d), e) alapszervezeti típusok esetében a választott tisztségviselők több munkáltatónál képviselik tagjaik érdekeit. Ezeknél az alapszervezeteknél a tagintézményekben is a választott tisztségviselők rendelkeznek helyi képviseleti és kollektív szerződési joggal (a munkáltatónál, az önkormányzatnál). 6.Amennyiben az intézmény struktúrája és a taglétszám indokolja, az intézményben – a KKDSZ megyei, fővárosi elnöksége egyetértése esetén– több alapszervezet hozható létre, önálló alapszervezeti vezetőséggel, melyek nem függetlenek egymástól, hanem intézményi szakszervezeti bizottságba tömörülnek. A szakszervezeti bizottságot az alapszervezetek titkárai alkotják. A szakszervezeti bizottság az alapszervezetek által elfogadott és az Országos Elnökségnek jóváhagyásra bemutatott közös SZMSZ szerint végzi munkáját, melyet az alapszervezetek titkárai által megválasztott bizottsági titkár vezet. 7. Az alapszervezetek belső, eltérő érdekű csoportjai (például kutatók, restaurátorok, fegyveres őrök, gépírók stb.) igény szerint külön bizalmi csoportokba szerveződhetnek. 8. A nyugdíjasok és jogfenntartók bármelyik típusú alapszervezet teljes jogú tagjai lehetnek.
21. §
Gazdasági Ellenőrző Bizottság (GEB)
1. A Gazdasági Ellenőrző Bizottságnak 5 tagja van, akiket a kongresszus választ. A bizottság tagjainak a feladatkörnek megfelelő szakmai felkészültséggel, pénzügyi-gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük. A GEB az elnökét saját soraiból választja meg legalább 3 tagjának egyetértő szavazatával. A GEB 3 tagjának kezdeményezésére és szavazatával az elnök visszahívható. 2. A GEB Szervezeti és Működési Szabályzatát maga alakítja ki, és e szerint működik. 3. A GEB feladatai: a) vizsgálatot tart minden esetben, ha a szakszervezeti gazdálkodással, vagyongazdálkodással vagy a pénzkezeléssel kapcsolatos panasz, bejelentés érkezik; b) véleményezi az éves költségvetést és beszámolót; c) vizsgálja a KKDSZ elfogadott költségvetés szerinti gazdálkodását; d) javaslattételi jog illeti meg az ellenőrzések során feltárt esetleges hiányosságok rendezésére, a KKDSZ anyagi forrásainak bővítésére; e) tevékenységéről beszámol a Kongresszusnak (rendes kongresszuson), tájékoztatást ad az Országos Tanácsnak és a KKDSZ Elnökségének (évente legalább egyszer, illetve szükség szerint); f) ellenőrzi a tagdíjak befizetését; g) ellenőrzi a bizonylati fegyelem betartását. 4. A GEB elnöke erre vonatkozó OT vagy Elnökségi döntésben megfogalmazott kérés esetén rendkívüli ülést hív össze. 5. A Gazdasági Ellenőrző Bizottságot betekintési jog illeti meg a KKDSZ valamennyi iratába, pénzügyi nyilvántartásába. Munkáját a KKDSZ minden alkalmazottja és tisztségviselője köteles segíteni.
22. §
A KKDSZ tisztségviselői
1) A szakszervezet tisztségviselői: a) az alapszervezetek választott képviselői, (az alapszervezetek választott titkára, titkár-helyettese, gazdasági és egyéb feladatok ellátására választott vezetőségi tagok, bizalmik) b) a megyei, fővárosi szakmai tagozatok választott vezetői; c) a megyei, fővárosi titkári tanács megválasztott elnöke, elnökhelyettese; d.) a regionális tanács elnöke, ill. elnökhelyettese e) a Nyugdíjas Tagozat választott vezetősége; f) a Gazdasági Ellenőrző Bizottság választott tagjai; g) az Elnökség választott tagjai; h) a megválasztott alelnökök; i) a megválasztott elnök. 2. Minden tisztségviselő folyamatosan, de legalább évente egyszer beszámolási kötelezettséggel tartozik az őt megválasztó közösségnek. 3. A KKDSZ tisztségviselők – a tagsággal, vagy az őket választó, nekik feladatot adó testülettel előzetesen és kötelezően egyeztetve – kötött mandátummal képviselhetik a KKDSZ-t. 4. A tisztségviselő megbízatása megszűnik: – az érintett halálával, – lemondásával, – visszahívással, – az összeférhetetlenség kimondásával, – a tagsági viszony megszűnésével, – valamint amennyiben a választó szervezet a tisztújító kongresszus idején az adott tisztségre új tisztségviselőt választ. 5. Amennyiben a bármely szintű választotttisztségviselő tevékenysége ellen kifogás merül fel, választói őt tisztségéből visszahívhatják. 6. A visszahívást az őt választók testület tagjainak 10 százaléka írásban – az ok vagy okok megjelölésével – kezdeményezheti. 7. A visszahívásról – titkos szavazással – az a szervezet, illetve testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta. 8. Az elnök és az alelnökök esetében visszahívást az Országos Tanács kezdeményezhet – az ok vagy okok megjelölésével. A visszahívásról rendkívüli kongresszus szavaz, s az akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele a visszahívás mellett dönt. 9. Az elnökségi tagok visszahívásáról az őket ajánló szakmai tagozatok javaslata alapján az Országos Tanács dönt.
23.§
A KKDSZ elnöke
1. A KKDSZ-t az elnök jogosult képviselni az alelnökökkel kialakított munkamegosztás figyelembevételével. 2. A KKDSZ elnöke a szakszervezet alkalmazásában, főállásban látja el feladatait. 3. Az elnök feladata: a) A kongresszuson elfogadott program és a KKDSZ testületeinek állásfoglalásai, határozatai alapján szervezi és irányítja a szakszervezet országos tevékenységét; b) Az alelnökökkel megosztva képviseli a KKDSZ-t az országos érdekegyeztetés fórumain, az állami, társadalmi és más szervezetek előtt és nemzetközi szinten; c) Dönt mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Kongresszus, az Országos Tanács, az elnökség kizárólagos hatáskörébe; d) Az elnök munkáltatói jogokat gyakorol a KKDSZ országos irodájának vezetője, gazdasági vezetője és az iroda dolgozói fölött – az elnökség egyetértésével. e) az elnök további feladatait és az elnök és alelnökök közti munkamegosztást a KKDSZ Ügyrendje szabályozza. 4. Az elnök választási cikluson belüli lemondása, halála, vagy visszahívása esetén – 5 hónapon belül – az elnökség köteles elnökválasztó Rendkívüli Kongresszust összehívni. A Rendkívüli Kongresszusig az elnök teljes jogkörét az elnökség javaslata alapján az Országos Tanács által megbízott egyik alelnök gyakorolja. 5. Az elnök három hónapot meghaladó tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörét átveheti a rangidős alelnök 3 hónap időtartamra, ezen alelnök három hónapot meghaladó tartós akadályoztatása esetén teljes jogkörét átveheti az az alelnök 3 hónap időtartamra, akit ezzel az OT megbíz. Amennyiben mind a három alelnök akadályoztatva van az elnöki jogkörök teljes körű gyakorlásában, akkor az OT a rangidős elnökségi tagot bízza meg 3 hónap időtartamra az elnöki jogkörök teljes körű gyakorlásával. A megbízatás, ill. megbízatások időtartama alatt az elnöki jogkörök teljes körű gyakorlásával megbízott alelnök, ill. elnökségi tag köteles gondoskodni a megfelelő szintű döntéshozó testület összehívásáról. 6. Az elnök fölötti munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja, de a visszahívási jog csak a kongresszust illeti meg. 7. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök, vagy más elnökségi tag helyettesíti. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben az egyik alelnökre átruházhatja.
24. §
A KKDSZ alelnökei
1. A KKDSZ három alelnöke összefogja és szervezi az érdekképviseleti munkát, előkészíti a döntést, a KKDSZ teljes tevékenységi körének egy-egy funkcionális részét vállalják az elnökkel és az elnökséggel egyeztetett feladatmegosztás alapján. 2. Szükség szerint, az elnökség megbízása alapján – az elnökkel egyeztetve – ellátják a KKDSZ képviseletét. 3. Az elnök és alelnökök közti munkamegosztást a KKDSZ Ügyrendje szabályozza. 4. A KKDSZ alelnökei az Országos Elnökség döntése alapján tiszteletdíjra jogosultak. 5. Alelnök, vagy alelnökök választási cikluson belüli lemondása, halála, vagy visszahívása esetén – 3 hónapon belül – az Országos Tanács új alelnököt választ. 6. Az alelnökök egyidejű távozása esetén az Országos Tanács egy elnökségi tagot bíz meg az alelnöki teendők ellátására az új alelnökök megválasztásáig.
25. §
Elnökségi tagok (Országos tagozatvezetők)
1. Az országos tagozatvezetők tagozati jelölésük után – amennyiben a kongresszus megválasztja őket – a KKDSZ Országos Elnökségének tagjaivá válnak. Amennyiben a kongresszus nem választja meg a jelölt tagozatvezetőt, akkor a tagozatnak más tagozatvezetőt kell jelölni. 2. A tagozatvezetők és elnökségi tagok funkciója nem választható szét. Amennyiben a tagozatvezető valamilyen ok miatt megválik tisztségétől, akkor az elnökségi tagsága is megszűnik és fordítva, ha az elnökségi tag válik meg tisztségétől, akkor a tagozatvezetői tisztségétől is meg kell válnia. 3. Önállóan szervezik és irányítják – a kongresszus programja, az OT döntései és az Elnökség határozatai figyelembevételével – az országos tagozatok munkáját. 4. Az elnökségi tagok (országos tagozatvezetők) két tisztségválasztó kongresszus közötti távozása esetén a tagozat ajánlása alapján az OT választja meg az új elnökségi tagot, aki egyben országos tagozatvezető.
26. §
A GEB elnök
1. Képviseli a KKDSZ-t a GEB hatáskörébe tartozó ügyekben. 2. Összehívja és vezeti a bizottság üléseit. 3. Beszámol a kongresszusnak a bizottság tevékenységéről és ellenőrzési tapasztalatairól. 4. Véleményezi a zárszámadásokat, a gazdálkodást. 5. Elkészíti az éves ellenőrzési programot, szervezi és irányítja a bizottság tagjainak a tevékenységét. 6. A GEB elnöke jogosult az elnökség ülésein – tanácskozási joggal – részt venni, azokon érdemi észrevételt és javaslatot terjeszthet elő. 7. A GEB elnökének választási cikluson belüli lemondása, halála, vagy visszahívása esetén – 1 hónapon belül – a GEB saját tagjai közül új elnököt választ.
27. § A KKDSZ Központi Irodája
1. A KKDSZ a hivatali feladatok ellátására apparátussal rendelkező irodát hoz létre. Az iroda alkalmazottainak létszámát, valamint hivatali szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását. 2. A hivatali szervezet felépítését és feladatait a KKDSZ Ügyrendje tartalmazza. 3. A szakalkalmazottak bérét az Elnökség javaslatának figyelembe vételével az elnök állapítja meg. 4. Az oktatás és képzés tevékenységet szolgáló KKDSZ Szakképzési Akadémia, illetve a KKDSZ Kiadó személyzeti ügyeit az Ügyrend szabályozza. 5. A szakalkalmazottak felett a munkáltatói jogot az elnök gyakorolja az elnökség jóváhagyásával. 28. § Országos Szakértői Tanács
1. A KKDSZ tevékenységének szakmai megalapozottsága érdekében Országos Szakértői Tanács működik. A tanács tagjai az adott szakterület országos áttekintéssel rendelkező, elismert szakemberei. A szakértői tanács személyi összetételére és tagjaira a szakmai tagozatok tesznek javaslatot. 2. A tanács véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő fórum, amelynek véleményét jelentős döntések, törvénykezéssel összefüggő állásfoglalások meghozatala előtt figyelembe kell venni. 3. Az Országos Szakértői Tanács kijelölt tagja tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein, érdekvédelmi egyeztetéseken, szakmai fórumokon.
V. RÉSZ VÁLASZTÁSOK
29. §
Általános rendelkezések
1. A KKDSZ egy választási ciklusának időtartama öt év, amennyiben rendes, vagy rendkívüli kongresszus másképpen nem dönt. 2. A KKDSZ szervezeti egységeinek tisztségviselőit minden szinten titkos szavazással választja meg soraiból a tagság. Több jelölt esetén, ha az első fordulóban egy jelölt sem kapta meg a szavatok több, mint felét, akkor a 2. fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat, s az válik megválasztott tisztségviselővé, aki több szavazatot kap. 3. A választásokat minden szinten önállóan és befolyásmentesen kell lebonyolítani. 4. Minden választott tisztségviselő – ezen belül a kongresszusi küldött – mandátuma egy választási ciklusra szól és addig tart, amíg az általuk felkért jelölőbizottság javaslata alapján az új tisztségviselőket a választásra jogosult taggyűlés, testület vagy kongresszus meg nem választja. 5. A KKDSZ szervezeteinek tisztségviselői felelősek a tisztújító jelölések és választások határidőre történő lebonyolításáért. 6. Ha a tisztségviselő bármely okból (például visszahívás, hosszan tartó betegség, munkahely-változtatás, stb.) megválik tisztségétől, az előkészítéshez szükséges legrövidebb időn, de legkésőbb 60 napon belül a tisztségviselőt megválasztó tagságnak vagy testületnek gondoskodnia kell a tisztség újbóli, választás útján történő betöltéséről – kivéve a KKDSZ elnöke, akire a 23 § 4. és 5. pontjában foglaltak vonatkoznak. 7. Minden tisztségviselő minden ciklusban megválasztható, illetve újraválasztható. 8. A célok megfogalmazása, a tárgyalások lefolytatása, illetve a döntések meghozatala után a tisztségviselők
30. §
Alapszervezeti választások
1. Az önálló KKDSZ–alapszervezetek közvetlenül választják meg tisztségviselőiket. A 20.§ 6. pont szerint működő alapszervezetek szakszervezeti bizottságának elnökét az alapszervezetek titkárai választják meg. 2. A választásokban egy tagot egy szavazat illet meg és szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.
31. §
Megyei és fővárosi tagozatvezetők választása
1. A megyében működő alapszervezetek titkárai a tagozatok értekezletén – minden megyében tagozatonként – tagozatvezetőt és tagozatvezető helyettest választanak. 2. A fővárosban a fővárosi tagozati értekezleten tagozatonként tagozatvezetőt és tagozatvezető helyettest választanak. 3. Aszavazati jog egy-egy alapszervezet képviseletében egy főt illet meg.
32. §
Megyei elnök, fővárosi elnök és elnökhelyettesek választása
1. A titkári tanács megyei elnököt és megyei elnökhelyettest választ. 2. A fővárosi titkári tanács fővárosi elnököt és elnökhelyettest választ. 3. Ebben az esetben szavazati jog egy-egy alapszervezet képviseletében egy főt illet meg.
33. §
A kongresszusi küldöttek választása
1. A kongresszus szavazati jogú küldötteit az alapszervezetek jelölése alapján a megyei, fővárosi tagozatok választják meg. Vitás esetben a megyei, fővárosi titkári tanács dönt. A Nyugdíjas Tagozat maga választja meg küldötteit. 2. Megyénként 4 fő (a négy tagozatból 1-1 fő), országosan összesen 76fő választható; 3. A fővárosi tagozatok az alapszervezetek jelölése alapján 44 fő küldöttet választanak. (tagozatonként 11-11 főt.) Az országos intézmények képviseletét az adott kereten belül biztosítani kell. Vitás esetben a fővárosi titkári tanács dönt. 4. A Nyugdíjas Tagozat országosan 9 fő küldöttet választ. 5. Az Országos Elnökség tagjai a választási ciklusra, a következő elnökség megalakulásáig a kongresszus tagjaivá válnak.
34. §
A KKDSZ elnökségének megválasztása
1. A szakmai tagozatok megyei és fővárosi tagozatvezetői tagozatonként paritásosan egy vidéki és egy budapesti (2 fő) azaz összesen 4x2 fő országos tagozatvezetőt választanak. Ők a kongresszusi megválasztás után az elnökség tagjai lesznek. 2. A Nyugdíjas Tagozat vezetőjét (1 fő) – a nyugdíjas tagozat jelölése alapján – a Kongresszus választja meg, aki ez által az elnökség tagja lesz. 35. §
A KKDSZ elnökének és alelnökeinek választása
A KKDSZ elnökét és három alelnökét a Kongresszusi Jelölő Bizottság javaslata alapján közvetlenül a kongresszus választja meg. Két tisztségválasztó kongresszus között az alelnököket az OT választja meg.
36. §
Gazdasági Ellenőrző Bizottság (GEB) választása
A GEB 5 tagját a Kongresszusi Jelölő Bizottság javaslatára a kongresszus választja meg. A GEB elnökét a bizottság saját soraiból választja meg.
37. §
Döntési rend
1. A KKDSZ alapszervezetei, testületei a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza meg döntéseit, határozatait. 2. Érvényes a határozat, döntés akkor, ha ez a többség meghaladja a szavazati jogú tagok számának egyharmadát – kivétel 3. és 4. pont. 3. Személyi döntésekről – választásról, visszahívásról – akkor érvényes a döntés, ha a szavazásra jogosultak több mint fele támogatja a javaslatot. 4. A szavazásra jogosultak több mint felének a támogatása szükséges sztrájkok, demonstrációk meghirdetéséhez is. 5. A mandátumvizsgálók határozatképesnek akkor mondhatnak ki egy ülést, taggyűlést, kongresszust, ha a szavazásra jogosultak több mint egyharmada jelen van – kivétel 3. és 4. pont. 6. Abban az esetben, ha a testületi ülésen a 3. és 4. pontban feltüntetett napirendek szerepelnek, csak akkor határozatképes a testületi ülés, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. 7. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést, taggyűlést, kongresszust ismét össze kell hívni 15 napon belül – akár az eredetileg megadott időpont után 1(egy) óra elteltével. 8. A megismételt ülés csak az előre meghirdetett napirendi pontokban hozhat határozatot, de nem hozhat határozatot a jelen paragrafus 3. és 4. pontjában szereplő kérdésekben. 9. A megismételt ülésen a határozathozatalhoz a megjelentek többségének támogatása szükséges, ha ez a többség meghaladja a szavazásra jogosultak egynegyedét. VI. RÉSZ A KKDSZ Gazdálkodása és vagyona
38. §
1. A KKDSZ működéséhez szükséges anyagi eszközök az alábbi forrásból származnak:
2. A KKDSZ Elnöksége a bruttó tagdíjbevétel 60%-ával önállóan gazdálkodik. 3. Az éves költségvetést és az éves beszámolót az Országos Tanács hagyja jóvá. 4. A KKDSZ költségvetését és számadását nyilvánossá teszi. 5. A bruttó tagdíjbevétel 40%-a a KKDSZ alapszervezeteinél marad,amellyel – a jogszabályok betartásával – az alapszervezetek önállóan gazdálkodnak. 6. A KKDSZ vagyonának gyarapítása érdekében – a törvényesség betartásával – gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat, melynek eredményét köteles az alaptevékenységbe visszaforgatni. A vagyon gyarapodásának érdekében történtekről az Országos Elnökség beszámolási és elszámolási kötelezettséggel tartozik a tagság felé. VII. RÉSZ VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. §
1) A KKDSZ alapszabályában az országos intézmények megnevezés alatt a minisztériumok fenntartása alá tartozó intézményeket értjük. 2) Az Ügyrend kidolgozása az Elnökség, jóváhagyása az Országos Tanács feladata. 3) Az Alapszabályt a KKDSZ VIII. Kongresszusa fogadta el 2009.04.08-án. 4) A kongresszusi küldöttek számát újonnan meghatározó 33. § csak a jelen alapszabályt elfogadó kongresszust követő tisztújító kongresszus előkészítése, küldöttválasztása és jelölése során lép hatályba.
Budapest, 2009. április 8. |
Keresés:
|
2010. szeptember 9. Csütörtök, Ádám
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
